gótikus építészet: A →gótikus művészetre jellemző egység elsősorban az építészetben valósult meg, mely a szerkezeti váz kialakításával és külső támasztó rendszerével lehetővé tette a keresztboltozat és a →csúcsív együttes alkalmazását. A pilléreket és oszlopfőket könnyű levélkoszorúkkal díszítették. A tetőszerkezet magas és meredek. A tp-ok Ny-i oldalán gyakran 2 torony emelkedik. A →támívek közötti falrészt, melynek nincs teherviselő szerepe, széles, magas, csúcsíves ablakokkal bontották meg. A hatalmas →üvegablak felületek szinte korlátlan méretű felületeket adtak az →üvegfestészetnek, a mély →kapubélletek a falak kötöttségéből fokozatosan kibontakozó szobrászatnak. A főkapu fölött a tornyok közötti részt, tehát a homlokzatot mértani díszítésű nagy →rózsaablakkal látták el, mely a főhajót megvilágítja. - Franciaországban a ~ legrégibb emléke a Saint Denis-apátság tp-ának sztélye, melyet 1140-44: Suger apát épített. Ezt követte a sens-i, noyoni, senlisi és az 1163: megkezdett, öthajós párizsi Notre Dame. A további fejlődés megfigyelhető a laoni, chartres-i, reimsi katedrálisokon; utóbbi gyönyörű szobrairól is híres. A világi gótikus épületek közül figyelmet érdemel St. Quentin és Arras városháza, valamint a roueni, pierrefondsi stb. paloták és kastélyok. - A németalföldi ~ legszebb példája a löveni városháza, melyhez Brüsszel, Gent és Brügge középületei csatlakoznak; legtöbbjét harangtorony is díszíti. - Angliában a ~et Guillaime de Sens honosította meg, aki 1175-78: a →Canterburyben a katedrálist újjáépítette. Az ang. gótika később eltér a fr-tól; jellegzetessége, hogy a konstruktivitással szemben a dekorativitást hangsúlyozza. - Németországban a ~ később fejlődött ki, mint Angliában, mégis tisztábban jelent meg, és sajátos nemzeti vonást vett föl. Első igazi gótikus tp-a 1235-83: a marburgi Szt Erzsébet-tp. (→Erzsébet, Árpádházi), csúcspontja 1250: a freiburgi Münster. A strassburgi szegyh. a fr. katedrális-stílust fejleszti tovább. A meisseni dóm a 14-15. sz: nyerte mostani alakját. Későbbi példák a regensburgi dóm, a bécsi →Stephanskirche (melynek Ny-i homlokzata még román, 1433: befejezett D-i tornya a legszebb gótikus tornyok egyike), az ulmi Münster és a prágai dóm. A Frankvidék tp-ai közül ki kell emelni a nürnbergi Szt Lőrinc-tp-ot és a 14. sz. Frauenkirchét, valamint a Szt Sebaldus-tp-ot, melynek még román részei is vannak. - Itáliában a ~ egyik legkorábbi példája a Szt Ferenc-baz. Assisiben. Az itáliai gótika kedveli a világos szerkesztést, a hangsúlyozott vízszintes vonalakat, a széles, tágas helyiségeket, ez a függőleges irányzatot erősen ellensúlyozta; a csúcsívet igen gyakran félkörívvel helyettesítette; szívesen alkalmazott színes márványt (sienai, orvietói, firenzei dóm, Firenzében a S. Maria Novella, S. Croce és a Campanile). Legközelebb áll a szegyh-stílushoz a fehér márványból készült, öthajós milánói dóm, a ~ egyik legfőbb remeke. - A spanyol és portugál ~ fr. és ném., valamint mór befolyás alatt állt. Leghíresebb emlékei a burgosi, toledói és leóni dómok. -

Mo-on a ~ti stílus 1250 u. terjedt el. A román és átmeneti stílus a tatárdúlásig (1241-42) tartott, s utána csak a falvakban és kisvárosokban viaskodott egymással a konzervatív és az új irányzat. Az újjáépült vár Budán, a Margit-szg. ktorai és tp-ai már gótikusak. Legrégibb ~i emlékünk a II. Endre által 1205: alapított topuszkói apátság 1206-11: épült háromhajós tp-a. IV. Béla idején közel 15 esztendeig tartózkodott nálunk a leghíresebb fr. építészek egyike, a marburgi Szt Erzsébet-tp. tervezője, Villard de Honecourt, akit Szt Erzsébet leánya, Zsófia brabanti hercegnő ajánlhatott nagybátyjának, a kir-nak. A 13. sz: épült a →budavári Nagyboldogasszony-tp., melyet a következő sz-okban kpnákkal bővítettek. A kalocsai, egri és váradi tp-okat a román korban kezdték építeni, de később gótikussá építették át. A nagyváradi tp-ot 1342: Báthory András pp. kezdte újjáépíteni, olyan nagy volt, hogy a Szt László korabeli négytornyos szegyh-at körülfogta. A kki építészet lendületét bizonyítja, hogy a mai Bp. ter-én 5 kastély, 23 ktor, 5 johannita ispotály, 30 tp. és 8 kpna állt. Ebből a pesti →Belvárosi Nagyboldogasszony főplébánia tp-án és budai Nagyboldogasszony-tp-on kívül jóformán nyom sem maradt. 1260: kezdték építeni a kassai Szt Mihály-kpnát és a 14. sz: a Szt Erzsébet-dómot, melynek mesterei között szerepelt Péter Zsigmond kir. építész és Kassai István, a kassai és bártfai szentségházak építésze. A →kassai dóm eu. mértékkel is számottevő épület, melynek főleg térhatásán sokat rontott a restaurálás. A budavári Nagyboldogasszony-tp. alaprajzát pontosan átvette →Garamszentbenedek apátsági tp-ának építője. A pozsonyi ferencesek egyhajós tp-át a 13. sz: tervezték; ehhez épült a Szt János-kpna a legszebb mo-i gótikus toronnyal. Nemes arányú és díszes kisebb tp-unk a Szűz Mária tiszt. épített brassói tp. (14-15. sz.), 6 díszes, provinciális stílusú kapuján K-i hatás tükröződik. Felvidéki tp-aink közül kiemelkedő építészeti emlék az eperjesi Szt Miklós-, a lőcsei hatalmas, csarnokos Szt Jakab- és a bártfai Szt Egyed-tp. A ~ különös színfoltjai az erdélyi erődtp-ok, a legnevezetesebb világi példa a Hunyadi János által épített Vajdahunyad vára. E.G.

Entz Géza: A gótika művészete. Bp., 1973.